Harcolni Hitler dohányzásával
Hitler már ben letette a cigit Origo A náci vezetés az árja faj egészségét harcolni Hitler dohányzásával tényezőként tekintett a cigarettára, ezért még dohányzásról leszoktató kampányt is indított a második világháború alatt — annak ellenére, hogy a világuralomra törő német állam bevételeinek körülbelül 8 százaléka a cigarettát terhelő jövedéki adóból származott — olvasható Robert Proctor, az amerikai Stanford Egyetem kutatójának, The Nazi War on Cancer A nácik háborúja a rák ellen című könyvében.
A The Atlantic amerikai portál által megszólaltatott Proctor szerint a náci Németország tudósainak sikerült először igazolniuk, hogy a dohányzás tüdőrákhoz vezet.
Elsőként Franz Müller ben megjelent kutatása tárta fel az összefüggést, amelyet ban a Jénai Egyetem kutatóinak tanulmánya harcolni Hitler dohányzásával megerősített, sőt, ez utóbbi tanulmány még a passzív dohányzás káros hatásait is feltárta. Az Übermenschet gyengíti a cigi, a fehér kenyér és az ételszínezék A tanulmányokat később politikai célokra használták: a dohányzást úgy tekintették, mint az Übermenschet gyengítő hatást.
A könyv szerint egyébként a náci tudósok a fehér kenyér, a mesterséges ételszínezékek és az azbeszt káros hatásaira is felhívták a német vezetés figyelmét.
Alois Hitler — vámügyi tisztviselő és unokahúga, egyben harmadik felesége, Klara Pölzl — negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. A házaspár hat gyermeke közül csak Adolf és Paula érte meg a felnőttkort.
Hitler a cigaretta elleni harcot annyira komolyan vezette, hogy még egy dohányzásellenes kutatóintézetet is létrehozatott. A Karl Aster orvos által vezetett intézet egyrészt állatokon és embereken végzett kísérletekkel kutatta a nikotin szervezetre gyakorolt hatását, másrészt tüdőrákban szenvedőket és családtagjaikat vizsgált.
- Rosszul lett, amikor leszoktam a dohányzásról
- Adolf Hitler élete | szenvedelybeteg.hu
- Hogyan lehet leszokni a dohányzásról vágy nélkül
A nácik indították a világ első dohányzásellenes kampányát, amelynek része volt többek között, hogy betiltották a dohányzást a mozikban, iskolákban, nem gyújthatott rá a szolgálatban lévő rendőr, köztisztviselő, valamint a nőket nem szolgálták ki cigarettával a kávéházakban és más nyilvános helyeken.
Proctor becslései szerint a tiltásnak köszönhetően mintegy húszezer nő kerülte el a tüdőrákot.
A dohánytermékek reklámozását szintén korlátozták. Hitler saját példájával is a kampány mögé állt: szívesen beszélt arról, hogy ő már ben letette a cigarettát, és fasiszta eszmetársai, Mussolini és Franco szintén nem rabjai a cigarettának, nem így a szövetséges vezérek: Churchill, Sztálin és Roosevelt.
A háború után a németek újra rágyújtottak A dohányzásellenes kampánynak Németország bukása vetett véget.
A feketepiacot pillanatok alatt elárasztották a svájci és amerikai cigaretták, a dohányosok száma ugrásszerűen nőtt. Amerika még a Marshall-segély részeként is küldött cigarettát Németországnak.
Az első dohányellenes kampányok a Harmadik Birodalom orvosainak köszönhetően indultak el, azonban a háború után erkölcsileg megkérdőjelezhető politikai-ideológiai motivációik miatt feledésbe merültek ezek a kutatások. A tudományos munkák nem mentik fel a Harmadik Birodalmat elkövetett bűnei alól, viszont az tény, hogy ők készítették az első dohányellenes kampányt. De mi állt a náci dohányellenesség hátterében?
A német kutatóknak a tüdőrák és a dohányzás kapcsolatát feltáró tanulmányai a háború után évtizedekre a feledés homályába vesztek, a dohányzás megítélésében ma mérföldkőnek számító brit tanulmány csak ben született meg. Ez utóbbi, epidemiológiai tanulmány tulajdonképpen ugyanazt igazolta, amit a nácik 25 évvel korábban már feltártak: minél többen dohányoznak egy társadalomban, annál nagyobb a tüdőrákosok aránya, azaz a cigaretta és a tüdőrák között közvetlen kapcsolat van.
